töltés...
Töltés...
BORTÚRÁM

BALATONFÜRED-CSOPAKI BORVIDÉK



Terroir

A kétezer évvel ezelőtti római települések maradványai, ásatások során előkerült emlékek szinte minden településen bizonyítják a szőlőtermesztés jelenlétét. A Csopak és Veszprém között található Nemesvámos község határában egy római kori település, melyet ma Balácának hívnak, melyben szüretelők falfestményét is megtalálhatjuk az egyéb borászati eszközök mellett.


A borvidékhez tartozik Paloznak, az első szőlőművelő települése hazánknak, amelynek ismerjük a nevét. István király az 1018 körül alapított veszprémvölgyi apácamonostor ellátásáról gondoskodván, egy paloznaki szőlőst adományozott a monostornak.




A Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, Balatonfőkajártól Zánkáig terjedő partszakasz első és második hegyvonulata alkotja a Balatonfüred-Csopak lehatárolt termőterületet. A partközeli zónáját vékony, alacsony fekvésű parti lapály képviseli, itt azonban szőlőtermesztés nem folyik. A szőlőtermesztés szempontjából fontos területeket lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák alkotják.



Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamat-gazdagabbak.


Balatonfüred-Csopak klímáját a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a medence déli oldalán elnyúló Balaton határozza meg. A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak. Ezért a nyári napok Balaton tó felől feláramló párás melegét estétől - a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására - hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között. A borvidék klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel.




A szőlőtermő dűlők alapkőzeteinek rétegsorát a Középhegységi-típusú felső perm – alsó triász kőzetek alkotják, negyedidőszaki törmeléktakaróval. A körzet talajai nem túl változékonyak, agyagbemosódásos erdőtalajok fordulnak elő a területen. A borvidék jellegzetes és egyedülálló talajtani képződménye a vörös erdőtalaj, mely a magas vas-oxid tartalmú permi homokkő mállására vezethető vissza. A borvidéken magas Ca, Mg és K tartalom jellemző. Jellemző talaj a kristályos pala, amelyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a magas vastartalom miatt a föld vörös színű.


Telepített szőlőfajták, borok



Fehérszőlők
Olaszrizling a borvidék tradicionális fajtája, amely esztétikailag is kellemes, zöldes fehér színű, rezedára emlékeztető illatú. Ízében dominál az olaszrizlingre jellemző keserű mandula íz. Fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű íz hatással, több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagított bort ad.
Rizlingszilváni, Chardonnay, Tramini, Sárgamuskotály, Sauvignon Blanc, Rajnai rizling, Ottonel muskotály

Vörösszőlők: Cabernet franc, Merlot, Zweigelt



Borvidék települései




Alsóörs
Aszófő
Balatonakali
Balatonalmádi
Balatoncsicsó
Balatonfüred
Balatonszőlős
Balatonudvari
Csopak
Dörgicse
Felsőörs
Lovas
Mencshely
Monoszló
Óbudavár
Örvényes
Paloznak
Pécsely
Szentantalfa
Szentjakabfa
Tagyon
Tihany
Vászoly
Zánka


További információk, forrás:
http://bor.hu
www.balatoniborkulturaert.hu
http://www.balatonfured-csopaki-borvidek.hu/